Gál Péter
Sakkoktató
Kezdő lépések
Az életem minden részében jelent volt és van a sakk.
A kezdő lépéseket Édesapámtól tanultam meg kicsi gyerekként, nagyjából négy-öt éves koromban. Miután őt és Bátyámat is gyorsan megvertem, senki nem akart velem játszani otthon. Szerencsére a szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskolában indult sakk szakkör, amire beírattak szüleim. Rittmann Laci bácsi vezetésével a sakkozás alapjait sajátítottam el, mellette pedig az újonnan alakult Szekszárdi Rendőr Sakk Egyletbe igazoltam. (Édesapám haláláig rendőrként szolgált.)
Az általános iskola közepén már érkezett a kérdés, hogy szeretnék-e a paksi Atomerőmű SE játékosa lenni és magántanulóként a sakkra feltenni az életem. Szüleim inkább a tanulásra voksoltak, így a helyi, (akkor NB II-es, később NB I/b-s) KSZE Szekszárd csapatába kerültem. Tálos János (FIDE mester) vett szárnyai alá Szücs Pista barátommal együtt. Heti kétszer edzetünk a lakásán hosszú éveken keresztül. János bácsi nem csak a sakkra, hanem az életre is oktatott, nevelt minket. Sosem felejtem el azokat az éveket, mert bár sokszor kemény volt, azonban sokat tanultam, tanultunk belőle!
Mészáros Gyula (nemzetközi mester) szárnyai alatt
A 2000-es évek elején azon szerencsés emberek közé tartoztam, akikkel Mészáros Gyula (nemzetközi mester) foglalkozott. Gyulától tanultam talán a legtöbbet a sakkról, azokban az időkben ugrásszerűen nőtt a sakktudásom. Sajnos a szekszárdi sakkozás ekkor már haldoklott, így az oktatásunk végül megszakadt.
Át igazoltam a Decs 1990 SE csapatába – aminek azóta is tagja vagyok. Egyetemre mentem, később grafológiát tanultam… és 2006-ban a póker elcsábított ettől a gyönyörű játéktól. 2018-ig igazán nem sakkoztam, ekkor viszont a pókert abbahagyva az első lépéseim között volt, hogy visszaüljek a sakktábla mellé. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem csak a tudásom kopott meg, hanem a sakk is megváltozott, így ha nem csak egy lelkes hobbisakkozó szeretnék maradni (akit elég gyakran elpáholnak), akkor muszáj lesz újra edzenem.
A harcos mesterrekkel
Ifiként a KSZE Szekszárdban együtt játszottam Taskovits Istvánnal (FIDE mester) és már akkor megtetszett a kimondottan harcos játéka. Csodálattal figyeltem, hogy Tasi bácsi mekkora nagy küzdő! A mai napig, ha tábla mellé ül, igazi példakép az ifjúság számára (is). Mellette piszok jó edző. Felvettem vele a kapcsolatot, és 2020. szeptemberétől vele dolgozom együtt.
Sokat nézegettem Csiszár Csaba (nemzetközi mester) játékát. Sajnos úgy gondolom, hogy kevés harcos, új utakat (és nyertes pontokat) kereső nemzetközi mester van hazánkban… Csabi pont ilyen! Külön öröm, hogy foglalkozik oktatással, így ha nem is gyakran, de van szerencsém az ő edzéseit is látogatni.
Jelenleg időm legnagyobb része a sakk körül forog. Versenyzem, oktatok és a megyei sakkélet felvirágoztatásáért teszek a Tolna megyei Sakkszövetség elnökségi tagjaként. 2021. szeptemberében II. osztályú versenybírói vizsgát tettem, így olykor a versenybíró asztal mögött is megfordulok.
A sakk gyönyörű játék. Célom, hogy minél több ember válassza ezt a sportot kikapcsolódásul akkor is, ha csak hobbiként, vagy kellemes időtöltésként tekint rá. Nagyon sokat ad a gyermekeknek, ifiknek, de a 60 feletti (ahogy mondani szoktam, „közepesen fiatal”) korosztály is sokat profitálhat a sakk által adott agytornákból.
