sakktanitas A siker nyomában Nagy Norbival (első rész)
2023. június 25-én, Bükön ért véget a Magyar Korcsoportos Bajnokság. Tanítványom, Nagy Norbi az U8-asok között lett bajnok. Kilenc partiból 8,5 pontot szerzett, tehát veretlenül, egy döntetlennel állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Már ez hatalmas eredmény, de teszek hozzá még két adalék infót: Norbi három pont előnnyel (!!) lett bajnok, és 2022. decemberében tanult meg sakkozni (velem 2023. februárjától dolgozik együtt.) Egyedüli edzőjeként lényegében fél év alatt olyan munkát végeztünk el, amivel átlépett a korcsoportján és megelőzte azokat is, akik másfél-két éve sakkoznak már.
A teol.hu-n szereplő korcsoportos bajnokságról született beszámolón (Képen Norbival) a blogposzt írásakor 9.400 like, 334 hozzászólás, 157 megosztás van, tehát finom becslés szerint is minimum 30.000-es nézettség. Rengeteg gratulációt kaptam én is szülőktől, edzőktől és többen feltették a kérdést: hogyan lehetett ezt elérni?
Gondoltam egy írásban összeszedem, hogyan ismerkedtem meg Norbiékkal, hogyan alakult ki a jó kapcsolat tanítvánnyal és szülőkkel, milyen és mennyi munkát végeztünk és a „hogyan tovább”-ra is választ kapsz, ha végigolvasod ezt az írást. Két részre bontottam: az elsőben a megismerkedést, a versenyeket és egyebeket írom le, a másodikban pedig a korcsoportos döntőt, illetve azokat a gondolatokat, amik szerintem a siker részei, okai.
2023. februárjában kaptam egy e-mailt egy Édesanyától, hogy a gyermekét pár hónapja tanították meg sakkozni, januárban volt az első gyermekversenyen Budapesten, (ahol nyolcadik helyezést ért el) és edzőt keresnének neki, mert szerintük jók a képességei. A suliban jár sakk szakkörre, de ennél többet szeretnének. Rám gondoltak. Mivel székesfehérváriak, így az online edzés jöhet szóba.
Örömmel olvastam a sorokat és válaszoltam, majd telefonon vettük fel a kapcsolatot. Az első kérdéseim között volt, hogy hol találtak rám, mire jött a válasz, hogy a Sakktanitas.hu Facebook oldaláról, nagyon jó és szimpatikus írásaim vannak! (Ezen a héten másik két szülő is megkeresett, az egyik szintén a Facebookot mondta, a másik pedig azt, hogy beírta a Google-be, hogy sakktanítás és engem dobott fel.)
Norbival kezdetben heti 2×1 órát kezdtünk együtt dolgozni. Már az első pár alkalommal észrevettem, hogy nem csak, hogy jól sakkozik, hanem jól is lát a táblán és mindemellett rengeteget játszik online.
A megyei diákolimpia volt az első verseny, ahol tanítványomként játszott már. Másodikként jutott tovább a helyi (megyei) kiválóság, Tári Árpád mögött. A Fejér megyei diákolimpián nem tudtam személyesen ott lenni, mivel Kecskeméten volt a Bács-Kiskun megyei is, és ott egy másik tanítványom játszott, akinek már előtte megígértem, hogy ott leszek vele. A Fejér megyei diákolimpia után este online gratuláltam és hallgattam a beszámolót. Norbiék elmondták, hogy milyen jó eredmény, mennyire örülnek és hogy Árpi nagyon jó, őt persze nem lehetett megelőzni… Mire egy szót mondtam: még!
Szolnokra az országos diákolimpiára másik tanítványom is kijutott – de alapvetően sem lett volna kérdés, hogy gyerekekkel foglalkozó edzőként ilyen versenyen ott kell lennem. Ekkor ismerkedtem meg személyesen Norbival és az Édesanyjával. Norbi igazi gyerek, a szó minden nemes értelmében. Okos, élénk és hatalmas dumája is van 🙂 A diákolimpia nem sikerült még túl jól, 5,5/9 pont, 13. hely. Az Édesanyja, Ági, picit félve kérdezte meg: Többet vártál? Mire mondtam, hogy a tudása alapján igen, viszont ez volt az első országos megmérettetés, így nem kell izgulni. Azonban Tasi bácsitól (Taskovits István) megtanultam, hogy a jó képességű gyermeket „le kell mérni” az országos mezőnyben. A három nagy versenynek (Diákolimpia, Magyar Rapid Bajnokság, Olimpia Reménységek Tornája) az „átlaga” fogja megmutatni, hogy hol tartunk épp az országos mezőnyben.
Áginak is elmondtam ezt jelezve, hogy a következő állomás Miskolcon, a Magyar Rapid Bajnokság lesz. Ági rémülten nézett rám és kérdezte: „Miskolcooon?” Mondom igen, ott. Tudom, nincs közel, de ez a sakkos élet már csak ilyen. Kezdetben járjuk az országot, aztán a világot 🙂
A miskolci verseny előtt a TETRA Grand Prix kádártai állomásán nyert korcsoportjában aranyat.
Jött a Magyar Rapid Bajnokság (Miskolc), ahova sajnos én nem tudtam menni, ugyanis Tolna megyei versennyel (és szervezéssel) ütközött. Norbiék mentek és itt már a szép eredmény sem maradt el: 7/9 lett a vége, holtversenyben második hely, végül Buccholzzal harmadik. Megemlíteném, hogy a menetelésben megverte László Botit, a későbbi Grand Prix bajnokot és Tári Árpit is. (Ahogy mondtam pár héttel előtte, nem kell sokat várni arra, hogy Árpit is megverjük – bár bevallom, sokkal gyorsabban sikerült, mint gondoltam!)
Május 6-án, Szekszárdon játszott Norbi a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyen. A verseny egyik szervezőjeként és főbírójaként kevesebb időm jutott figyelni rá. Az eredmény magáért beszél: 6/6 (100%), újabb arany! 🙂
A verseny között természetesen zajlott a felkészülés, edzések. Norbival gyakran edzettünk már két órát is egyben, és azt vettem észre, hogy nagyon koncentráltan tud figyelni. Nagyon érdekli a sakk és az, hogy hogyan lehetne benne még jobb!
Az országos csapat diákolimpia következett, ahova sulijával a székesfehérvári Szent Imre Gimnázium és Általános Iskola csapatával ment. Mivel senkinek nem volt a csapatban ÉLŐ pontszáma, így taktikáztak és Norbit a harmadik táblára tették. Az eredmény pedig az lett, hogy minden fordulóban számolhattak egy biztos ponttal, ugyanis Norbi 8/8-as eredménnyel lett tábladíjas! (Sajnos a többiek nem voltak ilyen jók, így a csapat a tizenegyedik helyen végzett.)
Versenyek folytatódtak, 2023. május 20-án a XXVIII. Twickel Kupa amatőr csoportjában (ÉLŐ nélküliek) játszott Norbi. A verseny korosztálya teljesen vegyes volt, gyerekektől a felnőttekig. Norbi volt a legfiatalabb a maga hét évével. 4/7 pontot gyűjtött, ez a harmadik helyre volt elég. Lehetett volna jobb is, de első alkalom volt, mikor felnőttek ellen (is) küzdött.
Május végén Budapesten rendezték az Olimpia Reménységek Tornáját. Ismét ütközött megyei, csapatbajnoki versenyünkkel, így nem tudtam ott lenni, viszont Norbi mellett másik tanítványom, Matejcsek Vajk is játszott (U12-ben). Külön örültem, hogy nem csak a szülők, a gyerekek is gyorsan összebarátkoztak és a fordulók közötti időt együtt töltötték!
Norbi nagyon izgult, az első fordulót egyből vereséggel kezdte, majd a harmadik fordulóban is kikapott. Minden este Skypeon beszéltünk és a legnagyobb feladatom az volt, hogy visszaadjam neki a reményt. Hogy a hajó még nem ment el, gyerünk, keményen, jó hajrá kell és ott lehet a dobogó! Illetve ne felejtsük el, hogy a Grand Prix utolsó állomása ez, így ha nem is leszünk itt bajnokok, nagyon fontos a jó eredmény, mert csak akkor jutunk be a Korcsoportos Döntő legjobb tíz játékosa közé.
Az online beszélgetés közepette természetesen megnéztük a partikat is és nagyon keveset készültünk az ellenfelekre is. Az én gondolatom viszont az (amit később a Korcsoportos Döntőn is alkalmaztam), hogy nem ilyenkor kell már „csodát tenni” és „csodavarikkal” tömni a gyerek fejét… mert csak megzavarodik, adott esetben még le is blokkolhat, ha elfelejti azt a varit, amit éppen előző este „beletoltam”.
Norbi a hajrára felszívta magát: 5/7-es eredmény ezúttal a holtversenyes második helyre lett elég! Sőt, az ezüstérem is a nyakába került, mert a másik ötpontost, Csonka Boriszt az utolsó fordulóban verte – így az egymás elleni eredmény döntött a holtversenynél.
A második hely pedig azt jelentette, hogy (László Boti után) ezüstéremmel zárta a Grand Prix sorozatot is. Irány a Korcsoportos Döntő!
A Magyar Korcsoportos Döntő legjobb tíz játékosa között ott lenni nagy szó! Ez azt jelenti, hogy a saját korcsoportodban nagyjából 5-600 gyerekből a legjobb tízben vagy. Boldogok voltunk, de azért tudtuk: mi itt a bajnoki címért szeretnénk csatázni!
Az egyéni edzések ekkor már heti 2×2 órában zajlottak. Norbinak legfőképp a sakktáblán a fejlődés fontosságát hangsúlyoztam. Ne hagyjuk középen a királyt, ne induljunk szamuráj vezérrel a harcba, ne hagyjuk a tisztjeinket az alapsoron— És a hónunk alatt sokszor van egy bástya, aki játékra jelentkezik (Pálkövi Józsi tanítása :). Megnyitások terén átnéztünk több cselvarit, de jól felépített megnyitási repertoár kidolgozására nem jutott idő. (Sajnos ez meglátszott a döntőben, viszont túl senki nem játszotta úgy Norbit a nyitásban, hogy megfelelő csapást is tudjon rámérni. Szerencsére!)
Célkeresztben a fejlődés mellett a motívumok, taktikai, támadás volt. Rengeteg taktikai feladatot oldott meg, így a többiek régebbi partijait látva biztos voltam benne, hogy etéren magasan kiemelkedik a mezőnyből. Végjátékok kapcsán alapvégjátékokat néztünk, főleg gyalog és bástyavégjátékokat. Erre is kevesebb idő jutott – azonban a partijait elnézve ezekben is több tudása volt versenytársainál.
Online lejátszott partik kapcsán 2000 fölötti számmal rendelkezik – és nem a 3 perces partikban! Norbinak az edzőmeccsei minimum 10 perces partik – bár tény, az utóbbi időben látogatja a Blitz szekciót is 🙁 🙂 És az is tény, hogy még mindig „géppuska kezű”…
A Magyar Korcsoportos Döntő előtt még egy versenyt iktattunk be: június 10-én, Balatonalmádiban rendezte sakkos (és pókeres) barátom, Fáncsy Imre a XXXI. Marton Gábor Emlékversenyt. Emlékszem, Kosztolánczi Gyula is ajánlotta nekünk ezt a tornát. Mondtam neki, hogy én nem tudok menni, mert az unokahúgom ballagása lesz, viszont az egyik tanítványomnak, Nagy Norbinak ajánlom a felkészüléshez a B csoportot (14 éven aluliak). Gyula válasza az volt: hogy ‘”neki ez még erős lesz„. Mondtam, hogy meglátjuk!
Norbi 5,5/6 eredménnyel, veretlenül lett a B csoportban bajnok! Gyulának üzentem is, persze csak barátilag: Úgy tűnik, mégse volt erős Norbinak! 🙂
A Korcsoportos Magyar Bajnokságról, a siker pilléreiről, a szülőkkel való jó kapcsolatról következő blogposztomban fogok írni. Így is elég hosszú lett már ez! 🙂
Gál Péter (Sakkoktató)
