sakktanitas Szülői sakkos "kezdőcsomag" - első rész
Nevelőedzőként fontosnak tartom, hogy a szülők minél több tájékoztatást kapjanak a gyermekükről és a 64 mezős világról. Az első szinteken, a versenysakkba való belépéskor egy szülő általában még semmit se tud a sakkról és a versenyekről se.
A szülői sakkos „kezdőcsomag” blogsorozatom az alapokban segít tájékozódni – szülőknek, kezdő hobbisakkosoknak.
A sakkversenyek világa. Hogyan néz ki egy gyerekverseny?
Amikor megkeres egy szülő, akkor azt szeretem igazán, mikor azt mondja, hogy a gyermeke nagyon sokat sakkozik, érdekli a játék, viszont ő nem ért hozzá, nem sokat tud erről, így oktatót, edzőt keresne neki. Ilyenkor az alapoktól szoktam elkezdeni vázolni az oktatást (képességfejlesztés, vagy versenysakk). Mindkettőhöz azonban kellenek a versenyek – csak a mennyiség és a minőség szokott olykor más lenni.
A szülő tehát semmit se tud, vagy nagyon keveset. Fogalma sincs arról, milyen a versenysakkozás világa, mi az ő „dolga” a gyereke sakkos fejlődésében. (Általában az a rosszabb, ha mindent tud és mindent „jól tud”…De ezt a ládát most nem nyitnám ki.)
Az első sakkversenyen nem csak a gyerekek izgulnak és ámulattal figyelnek, hanem a szülők is. Én az első versenyek előtt nem csak a gyereket, hanem a szülőket is fel szoktam készíteni, hogy mi is lesz, hogyan néz ki a verseny. Nézzünk egy átlagos gyerekversenyt, és az ezekhez kapcsolódó kérdéseket.
Megérkezés a helyszínre. Mindig van egy regisztrációs pult, ahol le kell jelentkezni és a nevezési díjat is ki kell fizetni. Ezek után jön a megnyitó, ahol a fontosabb információk elhangoznak. Én bíróként a végén fel szoktam tenni a kérdést, hogy van-e még bármi kérdés? 🙂 Gyerekektől, szülőktől is jöhet! Ha nincs, akkor utána párosítás, és jönnek a fordulók.
A gyerekversenyek létszámtól függően körmérkőzéses, vagy svájci rendszerű formában zajlanak.
Körmérkőzés esetén mindenki játszik mindenkivel.
Svájci rendszernél pedig fix fordulószám van (általában az egy napos versenyeken 7 forduló). Itt az azonos pontcsoportba tartozó játékosokat párosítja össze a versenybíró, vagy a számítógép. (Egykori edzőm, Tálos János bácsi mindig megrótt és kijavított, amikor azt mondtam, hogy „sorsolja” a bíró (gép) az ellenfelet. Jött a válasz, hogy párosít, nem sorsol! Tehát nem véletlenszerűen kerülnek össze a párok és természetesen nincs lehetőség arra, hogy nekem Pistike, vagy Gizike a barátom/barátnőm, ugye én vele fogok játszani? 🙂 Ez nem a Sláger Rádió kívánságműsora! 🙂 Ha jól megy a játék és nyersz sokat, akkor szintén azokkal játszol, akik sokat nyertek, ha pedig rosszul, akkor azokkal, akiknek rosszul megy. Dióhéjban és egyszerűen ez így néz ki!
A fordulószám fix, tehát eredménytől függetlenül le kell játszani a hét partit! Erre különösen fel szoktam készíteni a szülőket és a gyerekeket is, és elmondom, ha esetleg rosszul menne, akkor sincs sziasztok, hazamentem! hanem játszani KELL, ezért jöttünk!
Versenykiírás függvénye, hogy a fordulók fix időpontban kezdődnek, vagy pedig egymás után jönnek, tehát ha mindenki befejezte a fordulót, párosítás és egyből jön a következő.
Az eredmények, párosítások egy valamire való versenyen már követhetők a Chessresults (CR) oldalon.
A Chessresults oldalra belépve (www.chess-results.com) felül rá kell kattintani a HUN fülre, akkor jönnek be a magyar versenyek. Ezek után ki kell választani az adott versenyt, pl. Rozsnyay Mátyás Emlékverseny – 10 Város a Magyar Sakkozásért. A verseny kapcsán lehet követni a fordulók eredményeit, meg lehet nézni egyénenként az eredményeket… és lényegében mindent, ami a versenyhez tartozik!
Amatőr verseny, vagy FIDE verseny? Melyikhez mi kell?
Egy gyerekverseny indulásához mi kell? Mit jelent a FIDE verseny?
Általában a gyerekversenyek amatőr versenyek, tehát az induláshoz semmi más nem kell, mint sakkóra használatának ismerete, alapvető szabályismeret, a korcsoportba való beférés és a nevezési díj kifizetése.
Mit jelent a FIDE verseny – és mi kell hozzá?
A FIDE a Nemzetközi Sakkszövetéség (Fédération Internationale des Échecs, FIDE) rövidítése. A FIDE versenyeken való induláshoz éves versenyengedély szükséges. Ez hosszú-hosszú éveken keresztül FRD (FIDE rating díj) néven futott, aztán a rossz nyelvek azt mondják, hogy a Szövetségünk rájött, hogy a FIDE nevében semmilyen díjat nem szedhetnek a tagjai… így 2023. decemberében HLP-re (Hungarian Playing License) változott.
A lényeg, hogy kell legyen versenyengedélyed, ehhez pedig kell legyen a Magyar Sakkszövetség által bejegyzett sakkcsapat tagja legyél. 2025-re az éves versenyengedély díja 6.000 Ft. Naptári évről van szó, tehát ha decemberben váltod ki, akkor azt arra az egy hónapra teszed… Csapat nélkül nem tudsz versenyen indulni. Jó hír, hogy csapatot és regisztrációt szerezni nem túl nehéz – manapság szinte minden csapat tárt karokkal várja a sakkozni vágyó játékosokat! 🙂 A fizetés csapatonként változó: van, ahol a csapat kifizeti a versenyengedélyt, de talán gyakoribb, ahol a felét csak – a másik felét Neked kell.
Az általam vezetett Szekszárdi Sakk Klub esetén jelenleg az a koncepció, hogy az ifiknek kifizetjük mi, a felnőttek kapcsán pedig a felével szállunk be.
Holtversenyek eldöntése
A verseny vége felé szokott jönni a gyakori kérdés: holtverseny esetén mi számít?
Ez a versenykiírásban is általában megtalálható, de a megnyitón mindenképp ki szokták hirdetni.
Az egyszerű(bb) gondolkodás azt mondatná, hogy az egymás elleni eredmény lenne a mérvadó. Igaz, szerintem is ez a legjobb – de csak akkor, ha számolható! Ha már hármas holtverseny van, és körbeverés (Pistike megverte Robikát, Robika megverte Gyulust, Gyulus pedig megverte Pistikét), akkor ez nem lesz jó. Akkor sem, ha hármas holtverseny esetén egy pár nem játszott egymással…
Így jelenleg az ún. Buchholz-számítás szokott az első lenni. „A Buccholz-számítás (egyes előfordulásokban Buchholtz) a sakkversenyeken a holtverseny eldöntésére szolgáló számítási módszer. Bruno Buchholz német sakkozó 1932-ben dolgozta ki a svájci rendszerű versenyekben való alkalmazására. Először 1932-ben a Bitterfeld-versenyen próbálták ki.
A számítás lényege, hogy ugyanazon eredmény értékesebb, ha erősebb versenyzők ellen érik el. Ennek megfelelően az egyenlő pontszámot elért versenyzők vagy csapatok közül az végez előbb, aki a versenyben több pontot szerzett ellenfelek ellen játszott. Ennek megállapításához összeadják azoknak az ellenfeleknek a pontszámát, akikkel a holtversenyben levők játszottak. Csapatverseny esetén a csapatok közötti holtverseny eldöntéséhez természetszerűleg az ellenfél csapatok pontszámát veszik figyelembe.” (Forrás: Wikipédia.) Példa: Pistike öt fordulós versenyen játszott Bélával (3 pontot szerzett a végén), Gézával (2 pont), Zolival (4 pont), Cézárral (2 pont) és Tomival (3 pont). A Buchholz értéke 3+2+4+2+3=14.
Létezik a javított Buchholz is, ami azt jelenti, hogy a legkevesebb pontos ellenfelének eredményét nem veszik figyelembe, tehát az nem kerül beszámításra. (Általában ez az első fordulós ellenfél szokott lenni.)
Körmérkőzéses versenyen pedig a Berger-Sonneborn számítást szokták használni. A pontos meghatározáshoz jöjjön ismét a Wikipédia:
„A Sonneborn–Berger-számítás (korábban nevezték Neustadtl-számításnak is) a sakkversenyeken a holtverseny eldöntésére szolgáló számítási módszer. A számítás a ma használatos nevét William Sonneborn (1843–1906) és Johann Berger (1845–1933) osztrák sakkozókról kapta, annak ellenére, hogy a módszert korábban mások már publikálták.
A számítás lényege, hogy ugyanazon eredmény értékesebb, ha az erősebb (azaz az adott versenyben előrébb végző) versenyzők ellen jobb eredményt ér el valaki. Ennek megfelelően az egyenlő pontszámot elért versenyzők vagy csapatok közül az végez előbb, aki a versenyben több pontot szerzett az előrébb végző ellenfelek ellen. Ennek megállapításához összeadják azoknak az ellenfeleknek a pontszámát, akik ellen győzött, és azon ellenfelek által szerzett pontszám felét, akik ellen döntetlent ért el. Csapatverseny esetén a csapatok közötti holtverseny eldöntéséhez természetszerűleg az ellenfél csapatok pontszámát veszik az előzőek szerinti módon figyelembe.”
Ezek mellett, vagyis után szokott lenni még pár holtversenyt eldöntő forma, például:
– Több sötéttel elért győzelem (gyerekversenyen nem a legjobb, mert a gyerekeknél sokszor mindegy, hogy „kékkel, vagy zölddel” vannak, de a végére be lehet tenni).
– Armageddon parti. Rájátszás a két játékos között. A színt sorsolják. Világosnak 5 perce van, sötétnek 4 perce, viszont a döntetlen is sötétnek kedvez!
Akit bővebben érdekelnek ezek, javaslom itt: https://chess.hu/download/hirek/svajci_holtverseny_20100903_015338.doc
Amit még a versenyről fontos tudni
Fontos tudnivaló a versenyekről, hogy lesz-e ebédszünet és büfé.
Én mindig javaslom a szülőknek, hogy szendviccsel és üdítővel, vízzel készüljenek. (Ez a biztos, költséghatékony.)
Ezen felül még jó tudni, hogy mikorra várható a verseny vége, mikor lesz eredményhirdetés. (Versenykiíráshoz képest +30 percet javasolt gondolatban hozzátenni… Bár nálunk, Tolna megyében egészen pontosan szoktak a kezdések és az eredményhirdetések is lenni! 🙂 ).
Első szuszra egyelőre ennyi. Következő részekben előkerül az ÉLŐ pont, a játékidő formák (Standard, Rapid, Blitz), óvás kérdése, illetve kitérek azokra is, hogy mi a szülő feladata – és mi az, amit például semmiképp se csináljon egy verseny folyamán.
Remélem, hogy hasznos volt! Ha bármi kérdés lenne, nyugodtan írjanak, írjatok a kapcsolat fül alatt nekem!
Gál Péter (Sakkoktató, a Szekszárdi Sakk Klub vezetője)
2025.05.01.
